Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Térségünk kulturája

2012.03.07

Kiindulásképpen a kultúrának mint a társadalomban működő és azt alakító formának a vizsgálatával érdemes foglalkozni.Minden emberi  társadalom a tagolt beszéd megjelenésével sajátos fordulatokkal színes nyelvi kultúrát alakított ki magának. Így a mi népünk is hozta magával a népvándorlás folyamán az előző tatózkodási helyéről azt a gyermek korban elsajátíható kulturális örökséget, ami a közös nyelvünket jelenti. Nincs is más ehez hasonló jellemző, ami az ember hova tartozásában ezzel  vetekedne. Kosztolányi Dezső  határozta meg szépen a hovatartozáunkban a nyelv döntő szerepét.Nálunk az egész nemzet nyelvében közös. Egyúttal a nép szokásainak, gondolkozás módjának a nyelv is  tükrözője. Helyi szokások bevált konvenciók rendszere is az adott térség de inkább az ott élő közösség sajátja. Ugyanígy a foglalkozási ágak körében megvalósuló tárgyi érték teremtésnél a  forma világ meg a szakági munkafogások rendszere.Ezeket az egyezményes értékeket munka -meg lakó közösségek hozzák létre. Megállapíthatóan a kultúra soha nem magában hanem csak a társadalom élő gyakorlatában létezhet ill.közösségek hozzák azt mindig létre és hagyományozzák az utódokra.

Még beszélni lehet a szépérzék kifinomult formáiról amelyekett az igényesebb képzőművészet szakmai közössége ápol vagy ilyen az érzelmi kultúra zenei megjelenítésének tanult közössége.Eltérően az előzőekben érintett népművészettől ez utóbbi szakágak művelői és fejlesztői egy szűkebb de igényesebb közösséget képeznek és ugyanúgy a nemzet kultúrájának részét képezik.Mivel közösséghez kapcsolható a kultúra fogalma  a nagy látványos egyéni teljesítmények nem feltétlen gazdagítják azt a közösséget kiknek a soraiból kerünekl ki azok előadói. Így pl a nagy előadó művészek, zene szerzők, annak a népnek a kultúráját gazdagítják amelyiknél a képzésüket nyerik és akik a közönséget szolgáltatják..Közvetve esetünkben az európai kultúrához is hozzá járulnak a kimagasló egyéni teljesítmények, minek utána földrészünk az egész emberiségnek követésre méltó példaként , útmutaóul szolgál ezen a téren az egyetemes műveltséget is szolgálják. Térségünk népei kultúrális sajátosságaikon kívűl a képzettség megoszlásában is fokozatos eltérést mutatnak..A Balkán felöl É-ra haladva és K -Ny irányban figyelhető meg a nép általános gondolkozásában és nyelvi  közösségi felkészültéségben a fokozataos változás.Az eltérések dacára  azért távolabbi megfigyelők részére tűnik fel igazán az itteni népeket történelmileg összekötő   hagyományok mint pl a  Ny - Ukrajna - D- Lengyel térségtől Cseh országgal bezárólag kialakult sajátos mentalitás. Ennek a történelmi összetartozásnak a részét képezik még  a közeli Balkáni térségekkel együt t az egész Kárpát medence melynek élő valósága a viccek közérthetőségében nyilvánul meg.

Minden európai nép adott az emberiségnek élen járó tudósokat és felfedezőket, legtöbbet névtelenül feledésre ítélve.A tudomány és a művészet önmagában egy ember által gyakorolt formában még nem feltétlen tekinthető kultúrának. Még azon társadalmi szokásos gyakorlatok köre is lehatárolható, amelyek nem ide tartoznak.Ide tartoznak a munka értékteremtő folyamatában mindaz, ami közös megegyezésen alapul. Ezek vagy a szükséges betartandó szabályok vagy egyszerűen a szép érzék követelmélnyei.  Kultúrához tartoznak még a szórakozás és tanulás közös megyegyezésen alapuló formái.A mi kultúránk sajátosságai keltik bennünk a meghitt ide tartozás érzését is.További szakágak kis közösségek egyezményes viselkedési meg kifejezési formáit láthatjuk az emberöltőt felölelő egy párt rendszer hagyományaiban. Nem véletlen, hogy hagyományos közösségeikben rövid utalásokkal képesek egymással érintkezni. A lassan felszámolásra kerülő vidéki településekről a sajátos iskola rendszerben felneveltek egy-két nemzedéket. Rájuk jellemző a fegyelemzettség a vezetőség iránti  feltétlen engedelmesség.Ha tudomásukra jutna valami kényes hír a szabály: hallgatni mint a sír. Ők a mi népünk számot tevő részét alkotó fiai lányai, bizonyos előnyöket élveztek de kapcsolataik révén élveznek még ma is.Nemzetünk vezető rétege érzkelhetően elkülönül illetve lkülüöníthető a nagyobb városias életmódra tért előbeilkben említett nagyobb tö megektől. Egy nyereség orientált érdekszövetséget alkotnak legalábbis az országon belűl a vezető családok az őket összekötő sajátos értékrenddel és viselkedési formákkal.

Ezekután még ide kívánkozik annak meghatározása: mi a nem kultúra ?  Akik hagyományos közösségekből jönnek az összetartozásuk jelkép rendszerével élnek, leginkább ha külön nyelv ennek hordozója azok rendelkeznek kultúrával. Viszont azok, akik  a semmiből feltünnek mikor egyszer csak kiemelt helyekre kerülnek nagy tömegben láthatóan nem rendelkeznek semmi egységes jelleggel, azok nem hordozói közösségi értéknek. Jól lehet ez utóbbiak családi kapcsolatokat kiépíthetnek nagy összejöveteleken fényes allürökkel jeleskedhetnek ezek azonban nem utókor  részére megörzendő keretek. Korunk egyik hozadéka, a motorizáció meglepő gyorsasággal kialakította a tehetős rétegek  szokásrendjét az autós társadalom elvárásaival. Kicsit az otthoni nevelés től is függ,  mennyire hívalkodó a különállásuk. A jó kapcsolatokból akár  vagy akár rejtélyes forrásokból maguknak jólétet biztosítók hada - jól lehet nagy társasági életet meg ehhez tartozó kellékekkel élnek - nem mutatott fel még eddig  semmi kollektív hozadéknak tekinthető értéket. A  művészi teljesítmények különösebb értékelése helyett inkább a kirívóan harsány hatás keltő előadások népszerüsége jellemzi igényeiket.Mint a korszerűségre törekvő világon mindenütt itt is a kisebb hallgatósági felkészültséget ígénylő darabok örvendenk nagyobb bevételnek.  A szórakoztató ipar és a közönség véleményformáló eszközök teljes köre jellemzően nem tartoznak a kutlura körébe.Ugyanis a média piacon uralkodók a meghatározók itt és a közönség a másik fél akik előbbiek számára  a fogyasztók. Egyezményes jelek vagy kialakult szokások itt  szóba sem kerülhetnek mint társadalmilag elfogadott értékrendszer mivel a közönség tudatformálói maguk a legkevésbé sem egy összehangolt  rendszerbe foglalhatóak. Kiemelkedő művészi teljesítmények a nemzeti közösséget itt is gazdagítják csakhogy ezek sorsa a gazdasági versenyben gyakran az enyészet, meg a  piacot kézben tartók kegye folytán az igénytelenséggel keveredhetnek.

A közönség alapműveltségét otthonról de leginkább közösségből hozhatja magával. Ennek az alapnak az elsajátításához tartozik a tanulás kultúrája. A tanulás szokásrendje sokszor meghatározó egy család vagy társadalmi közösség műveltségi szintjére nézve.Egy bizonyos fokú indítás és rendszer kialakítása  a tanulmányok során képezi annak kultúráját, amely  mint megfigyelhető a szinte közelünkben élő már letelepült népi közösségeknél teljesen hiányzik.Ennek a  hiányosságnak a felszámolására történnek napjainkban is törekvések, részben egyházi segítséggel. Miután az egyház volt nagyjából ezer éven át művelt főink nevelője történelmi kultúrát őrizhetnek az eredményes nevelés és gondolkozás kialakítása tekintetében. Korunk hozadéka még a  nagy felkészültséget ígénylő  technológia, ami ráadásul magas fokú munka megosztást is ígényel, feladatonként akár ezer részt vevővel. Ezek a technológiák a környezetből is töltekező fegyelemzett  részvételt kívánnak. Ráadásul a nemzetközi munka megosztásban a részt vevőktől követelmény a pontosság az irányelvek - a kódolás hibátlan - teljesítése.Ennek a követelménynek megfelelni is egy jól beágyazott oktatást értékelő háttérrel lehet. A rendszer váltásunk után a megélhetési kényszer meg a munka ügynökivé válásával a felkészültség iránti igény is nagy mértékben csökkent. Nálunk a megélhetést már nem valami hagyományos értékteremtő munkamegosztás nyújtja hanem a  közvetítői nyereségre dolgozó  ügynöki vállalkozás.

Leginkább útmutatóul lehetne fellhozni az amerikai munkaválaláshoz tartozó magatartásformák és elvek összességét. Az élenjáró technika fejlesztése terén ugyanis  a szerepük ismertetésre érdemes.Mégpedig az egész közösségi hozzá állásuk a feladataik megoldásához.Ennek a sajátosan amerikai erkölcsi felfogásnak a gyakorlata  mélyen gyökerezik a  társadalmukban, mely mindmáig iránytadó náluk.  A munka kitüntetett szerepe  az éladóetvitelben, az oda adó figyelem a jellemzői a kollektív feladat megoldásokban. Ezenkívűl az első telepesek  egyszerűen értelmezett hitét is hordozzák az ott született csáladok legalábbis. Ezekben a tulajdonságokban nehezen párosíthatók másokkal az öreg és választékosabb kultúrájára büszke öreg földrészen. Figyelemre méltó az új technikai hozadék és egyúttal életmódot is befolyásoló hozadék a számítási rendszerekben más szóval Informatikában betöltött szerepük. Erről azért érdemes tudni azokat az elapelveket melyek megkövetelik a jól szervezett és fegyelemzett kollektív munkát. Tehát korunk élen járó technikájának a továbbfejlesztése olyan ezrekre menő létszámú keretekben megvalósuló  jól szervezett munkát és együtt működést kívánnak melyek midneddig példátlanok voltak. A mi közigazgatásunkban és egyetemeinken felhasznált rendszerek a nagy világ kereskedelmi céllal fejlesztett kiadásaira épülnek. Ezek egyrészt egyszerüségükkel és a kibocsátó világcég finoman szólva kiszorító politikájával hódítanak. Hazai fejlesztés ről ha beszélnek az  mindig csak kis létszámú informatikus vagy tárgykörben képzett csapat adaptációs munkáját jelenti, az említett nagy kereskedelmi kibocsátó programijain. Saját önálló fejlesztésről csak múlt időben beszélhletünk. Magasabb tudományos igényű nyílt forráskódú rendszerek nemzetközi fejlesztő munkájába lelkes önkéntes csapatok vállalnak részt. Ennek a munkának az összehangolása már az Internet egyezményes magatartás formái szerint folyik. Mivel itt mellérendeléses az együtt működés ennek a program felhasznáói kultúrája megfelel a vállalt önkéntességnek, azt tükrözi.

Hazánkat de a térségünket is elsősorban az emberek egymás közt  használatos jelei és szokásai   teszik számunkra otthonossá, melyeket születésünk óta megszoktunk, használatukat megtanultuk.Ezek ismeretére alapozva lehet magasabb igényű szakmai közösség követelményeinek tanulás útján megfelelni. Mind kevesebben jutnak el ugyan a szakági követelményeknek ilyen magasabb fokára de ez a kevés kiérdemesült fő  a társadalom számára arányainál értékesebb hozzájárulást jelent a  kulturájába. Teljesítményeik  lélek nemesítő követésre sarkaló hatást sugároznak .Sajnos a megváltozott piaci viszonyok hatásaként a bizonytalanság miatt az oktatási intézmények  a társadalmi  tudatzarvarban szenvedők tömegeit bocsátják ki.Céltalanná váltak a  régi értelmezés szerint értékteremtőnek nevezett  szakágak. Helyüket gazdasági alapú ügyviteli-, ügynöki pályák nyiltak. A szórakoztató ipar igazából kereskedelmi alapon áll, elfogadható csere arányban nem nyújt építő ismeretet sőt inkább illúziókba merülésre késztet. A jelenleg is fenntartott kaotikus piaci szabályzatlanság  közepette folytatott gazdaság, melynek alapján a közmegegyezés szerű  életvitel virágzik nem tekinthető kultúrának. Ugyanígy nem minősíthető a kultúrális igényeket kielégítő szolgáltatásnak a tájékoztatás címen folyó  ipar miután  a rendelkező és fogyasztó rész elkülönül, az  nem nyugszik semmi féle közmegygyezésen. A korunk szokásos tásadalmi érintkezési formáinak, kifejezési eszközeinek meg kell felelniük az emberlétünkből fakadó  vele született jó érzés követelményeinek.Ezért az alapvető viselkedési módok mint pl az Interneten történő szereplés nem egy különleges kutúrális teljesítmény, amiről itt megemléekzni kellene.

 

A mappában található képek előnézete Otthon

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.